Dánia emeli a nyugdíjkorhatárt, ezzel Európa legmagasabb lesz

Dánia legújabb törvényjavaslata értelmében az ország 2040-re Európa legmagasabb nyugdíjkorhatárát fogja bevezetni, amely 70 évre emelkedik. A dán parlament a múlt csütörtökön 81 szavazattal a támogatók és 21 szavazattal az ellenzők oldalán elfogadta a törvényt, amely a nyugdíjkorhatárt a várható élettartamhoz köti. Ez a rendszer 2006 óta működik, és öt évente felülvizsgálják. Jelenleg a hivatalos nyugdíjkorhatár 67 év, 2030-ra 68 évre, 2035-re pedig 69 évre emelkedik. Az új törvény értelmében a 70 éves nyugdíjkorhatár azokra vonatkozik, akik 1970. december 31. után születtek.

Mette Frederiksen, a szociáldemokrata miniszterelnök tavaly úgy nyilatkozott, hogy a csúszó skála elvét a jövőben újra kell tárgyalni. „Már nem hisszük, hogy a nyugdíjkorhatárt automatikusan emelni kell,” mondta, hozzátéve, hogy pártja szerint „nem lehet csak úgy mondani, hogy az embereknek egy évvel tovább kell dolgozniuk”. Ez a nyilatkozat arra utal, hogy a kormányzat és a szakszervezetek közötti feszültségek továbbra is fokozódhatnak, mivel a munkavállalók, különösen a fizikai munkát végzők körében, sokan aggódnak a változások miatt.

Tommas Jensen, egy 47 éves tetőfedő, a dán médiának nyilatkozva kijelentette, hogy a nyugdíjkorhatár emelése „érthetetlen”. „Dolgozunk, dolgozunk, de nem tudunk tovább menni,” mondta. Jensen hangsúlyozta, hogy a helyzet más lehet az irodai munkát végzők számára, de a fizikai munkát végzők számára a változás nehezen kivitelezhető. „Egész életemben fizettem az adóimat. Kellene, hogy legyen időnk a gyerekeinkre és unokáinkra is,” tette hozzá, ami jól tükrözi a sok dán munkavállaló aggodalmát a jövőjükkel kapcsolatban.

A nyugdíjkorhatár emelése ellen a közelmúltban több protestálásra került sor Koppenhágában, amelyeket szakszervezetek is támogattak. Jesper Ettrup Rasmussen, a dán szakszervezeti szövetség elnöke a szavazás előtt kijelentette, hogy a nyugdíjkorhatár emelésére tett javaslat „teljesen igazságtalan”. „Dánia gazdasága egészséges, mégis az EU legmagasabb nyugdíjkorhatárával rendelkezik,” mondta. „A magasabb nyugdíjkorhatár azt jelenti, hogy az emberek elveszítik a jogot egy méltó időskori élethez.”

Európa szerte a nyugdíjkorhatárok jelentős eltéréseket mutatnak. Sok kormány az utóbbi években emelte a nyugdíjkorhatárt, hogy tükrözze a várható élettartam növekedését és a költségvetési hiányok kezelését. Svédországban a legkorábbi életkor, amikor valaki nyugdíjjuttatást igényelhet, 63 év. Olaszországban a standard nyugdíjkorhatár 67 év, amely szintén a várható élettartam becslései alapján változhat, és 2026-ra emelkedhet. Az Egyesült Királyságban azok, akik 1954. október 6. és 1960. április 5. között születtek, 66 éves korukban kezdik el kapni a nyugdíjat, de a később született emberek esetében ez az életkor fokozatosan emelkedik. Franciaországban 2023-ban egy törvényt fogadtak el, amely 62 évről 64 évre emelte a nyugdíjkorhatárt, ami széleskörű protestokat és zavargásokat váltott ki, és végül Emmanuel Macron elnöknek parlamenti szavazás nélkül kellett átnyomnia.

A nyugdíjkorhatár emelése Dánia számára különösen érzékeny téma, mivel az ország gazdasági helyzete és a munkavállalók életminősége közötti egyensúly megteremtése alapvető fontosságú. Míg a kormány a költségvetési fenntarthatóságot kívánja biztosítani, a munkavállalók jogait és a nyugdíjasok méltóságát is figyelembe kell venni, hogy ne váljanak a társadalom perifériájára. Az elkövetkező hónapokban és években valószínűleg továbbra is élénk viták zajlanak majd a nyugdíjkorhatár kérdéséről, ahogy a dán társadalom próbálja megtalálni a legjobb megoldásokat a jövő számára.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cvg71v533q6o