Xi valódi próbája nem Trump kereskedelmi háborúja

Ha megemlítjük Donald Trump nevét a kínai nagykereskedelmi piacokon és vásárokon, gyakran egy halkan elfojtott nevetés hallatszik. Az Egyesült Államok elnöke és a 145%-os vámok nem sok félelmet keltettek a kínai kereskedők körében. Inkább arra ösztönözték a kínai nacionalisták egy csoportját, hogy gúnyos mémeket és vírusvideókat készítsenek, amelyekben mesterséges intelligencia által generált Trump, JD Vance alelnök és Elon Musk látható, amint lábbeliket és iPhone-okat szerelnek össze. Kína nem úgy viselkedik, mint egy olyan ország, amely gazdasági fájdalommal néz szembe, és Xi Jinping elnök világossá tette, hogy Peking nem hátrál meg. „Több mint 70 éve Kína mindig is a önellátásra és a kemény munkára támaszkodott a fejlődés érdekében… soha nem támaszkodott senki ajándékaira, és nem fél a megalapozatlan elnyomástól” – mondta a hónap során.

Xi magabiztossága részben abból fakadhat, hogy Kína ma már sokkal kevésbé függ az Egyesült Államokba irányuló exportjától, mint 10 évvel ezelőtt. De az igazság az, hogy Trump határozott lépései és a vámemelések nyomást gyakorolnak a Kína saját, amúgy is küzdő gazdaságának már meglévő gyenge pontjaira. A lakásválság, a növekvő munkahelyi bizonytalanság és az öregedő népesség miatt a kínai emberek egyszerűen nem költenek annyit, amennyit a kormány szeretne. Xi 2012-ben került hatalomra azzal az álommal, hogy egy megújult Kínát épít, de ez most komoly próbákkal néz szembe – nemcsak az amerikai vámok miatt. A kérdés az, hogy Trump vámjai csökkentik-e Xi gazdasági álmait, vagy Xi képes lesz-e a meglévő akadályokat lehetőségekké alakítani.

Kínának 1,4 milliárd fős népessége van, ami elméletileg hatalmas belföldi piacot jelent. De itt van a probléma: úgy tűnik, az emberek nem hajlandók pénzt költeni, míg az ország gazdasági kilátásai bizonytalanok. Ez nem a kereskedelmi háború következménye, hanem a lakáspiac összeomlása. Számos kínai család életük megtakarításait fektette be lakásaikba, hogy aztán lássák, ahogy az árak az utolsó öt évben zuhannak. A lakásépítők folytatták az építkezéseket, miközben a ingatlanpiac összeomlott. A kínai lakosság egészének elméletileg elegendő üres lakás áll rendelkezésére, hogy akár 3 milliárd ember is elférjen bennük. Kínai tartományokban utazva üres projekteket látunk – sorban álló, magányos betonvázakat, amelyeket „szellemvárosoknak” neveznek. Vannak olyanok is, amelyeket berendeztek, a kertek szépen gondozottak, a függönyök az ablakokat díszítik, és a lakások új otthon ígéretével teli látszanak. De csak éjszaka, amikor nincsenek fények, lehet észrevenni, hogy a lakások üresek. Egyszerűen nincs elegendő vevő, hogy megfeleljen a kivitelezés szintjének.

A kormány öt évvel ezelőtt lépett fel, hogy korlátozza a kivitelezők kölcsönzési lehetőségeit. De a lakásárakra és ezzel együtt a kínai fogyasztói bizalomra már kárt okozott, és elemzők a Reuters februári felmérése alapján 2,5%-os csökkenést jósoltak az ingatlanárakban az idén. De nem csupán az ingatlanárak aggasztják a középosztálybeli kínai családokat. Aggódnak amiatt is, hogy a kormány képes lesz-e nyugdíjat biztosítani számukra – a következő évtizedben körülbelül 300 millió ember, aki most 50-60 éves, el fogja hagyni a kínai munkaerőpiacot. Egy 2019-es becslés szerint, amelyet az állami tulajdonú Kínai Társadalomtudományi Akadémia készített, a kormány nyugdíjalapja 2035-re kifogyhat a pénzből. Szorongások vannak a fiatalok munkalehetőségei miatt is, mivel milliók küzdenek az álláskereséssel.

A kínai gazdaság nem tud azonnal áttérni az Egyesült Államoknak szánt termékek helyi vevőkhöz való eladására. A Renmin Egyetem professzora, Nie Huihua szerint „a gazdaságra nehezedő nyomás miatt valószínűtlen, hogy a belföldi fogyasztás jelentősen bővülhet a rövid távon”. A Fudani Egyetem Amerikai Tanulmányok Központjának helyettes vezetője, Zhao Minghao szerint „Kína nem táplál magas elvárásokat a Trump-adminisztrációval folytatott tárgyalásokkal kapcsolatban… A valódi csata Kína belső politikáinak kiigazítása, például a belföldi kereslet növelése körül zajlik”.

A kormány a lassuló gazdaság fellendítése érdekében milliárdokat jelentett be gyermekgondozási támogatásokra, emelt bérekre és jobb fizetett szabadságra. Emellett bevezettek egy 41 milliárd dolláros programot, amely kedvezményeket kínál a fogyasztási cikkekre és elektromos járművekre, hogy ösztönözze az embereket a költésre. De Zhang Jun, a Fudani Egyetem közgazdasági karának dékánja szerint ez nem „fenntartható”. „Szükség van egy hosszú távú mechanizmusra” – mondja. „Kezdeni kell a lakosság rendelkezésre álló jövedelmének növelését.”

Ez sürgős Xi számára. A 13 évvel ezelőtti hatalomra lépésekor eladott jólét álma még nem vált valóra. Xi azt is tudja, hogy Kínában egy csalódott fiatal generáció van, amely aggódik a jövője miatt. Ez nagyobb problémát jelenthet a Kommunista Párt számára: tüntetések vagy zavargások formájában. A Freedom House Kína Disszidens Monitorja által készített jelentés szerint a pénzügyi sérelmek miatt indított tüntetések száma az utóbbi hónapokban jelentősen megnövekedett. Mivel minden tüntetést gyorsan elnyomnak és cenzúráznak a közösségi médiában, valószínű, hogy ez jelenleg nem jelent valós fenyegetést Xi számára.

„Csak akkor, amikor az ország jól teljesít és a nemzet is jól teljesít, akkor minden ember jól élhet” – mondta Xi 2012-ben. Ez az ígéret akkor hangzott el, amikor Kína gazdasági felemelkedése megállíthatatlannak tűnt. Most azonban ez bizonytalannak látszik. Az ország az elmúlt évtizedben jelentős előrelépéseket tett a fogyasztói elektronika, az akkumulátorok, az elektromos járművek és a mesterséges intelligencia terén, mint a korszerű gyártás irányába történő elmozdulás részeként. Kína versenytársa lett az amerikai technológiai dominanciának a DeepSeek chatbot és a BYD révén, amely tavaly legyőzte a Teslát, így a világ legnagyobb elektromos jármű gyártójává vált. Ennek ellenére Trump vámjai veszélyeztetik a dolgok működését. A kulcsfontosságú chipe

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cpq7y8vl55yo