Gazdaság,  Hírek

A NASA megmentésére egy milliárdosra van szükség, de jó ötlet ez?

Jared Isaacman, az amerikai milliárdos üzletember, grandiózus tervekkel indult neki a jövőben az emberiség számára. 2021-ben végrehajtotta első űrmisszióját, amely magánutazás volt, és körülbelül 200 millió dollárjába került. Isaacman célja, hogy az űrutazás ne csak a kiváltságosok számára legyen elérhető, hanem a nagyközönség számára is. „Szeretnénk, ha az űrutazásra már 600 000 ember lenne képes” – nyilatkozta a sajtónak. A milliárdos, aki a 1999-ben alapított, 1,9 milliárd dollárra becsült vagyonát egy fizetési feldolgozó vállalatból szerezte, úgy véli, hogy az emberiség jövője több bolygóra is kiterjed majd. „Mindannyian arra vágyunk, hogy egy Star Wars vagy Star Trek világban éljünk, ahol az emberek a saját űrhajóikba ugranak” – tette hozzá.

Isaacman nem csupán a saját űrkalandozásai miatt vált híressé, hanem azért is, mert a SpaceX 2021-es misszióján a legénység többi tagját is ő finanszírozta, a repülés iránti régóta tartó szenvedélye és az űr iránti vonzalma miatt. Azóta több kalandot is átélhetett, például tavaly egy modernizált SpaceX kapszulában utazott, és elvégezte az első kereskedelmi űrsétát. A misszió során egy kísérleti űrruhát tesztelt, valamint egy új, költséghatékony eljárást dolgozott ki, amely lehetővé tette a űrhajóból való kijárást és visszatérést anélkül, hogy légzsilipet kellett volna használni. Az ikonikus fénykép, amelyen Isaacman a világ fölött áll, jól mutatja, hogy nem egy játékos milliárdosról van szó, hanem valakiről, aki a technológia határait feszegeti.

Isaacman nemrégiben nagyobb figyelmet kapott, amikor Donald Trump decemberben őt jelölte a NASA új vezetőjének. A kérdés sokakat foglalkoztat: miért éppen őt választotta Trump, és mit vár tőle, különösen figyelembe véve, hogy a Trump-adminisztráció Elon Muskot, a SpaceX tulajdonosát is kormányzati szerepre nevezte ki, hogy csökkentse a szövetségi költségvetést 2 trillió dollárral. A NASA vezetőjének kinevezése elnöki hatáskör, ám azt a szenátusnak is megerősítenie kell. Ha Isaacman kinevezését jóváhagyják, az komoly kérdéseket vet fel az emberiség jövőjéről az űrben, figyelembe véve az űrutazás iránti tömeges elkötelezettségét. Ez a NASA jövőjére is komoly hatással lehet, ha Isaacman szerepe arra vezet, hogy a NASA még inkább támaszkodjon a magánszektorra, mint eddig.

A NASA élén álló korábbi vezetők több háttérrel rendelkeztek: néhányan, mint az előző vezető Bill Nelson, korábbi asztronauták voltak, míg mások, mint Michael Griffin, kormányzati környezetből érkeztek. Isaacman, akárcsak Musk és Jeff Bezos, az Amazon alapítója, a régi rendet megkérdőjelező új milliárdosok közé tartozik. Ők felgyorsították az innováció ütemét, és céljuk, hogy drámaian csökkentsék az emberi űrutazás költségeit. Isaacman kinevezésekor kijelentette: „Ez a második űrkorszak csak most kezdődik. Elkerülhetetlen, hogy virágzó űrközgazdaság jöjjön létre, amely lehetőségeket teremt sok ember számára az űrben való életre és munkára.”

Trump elnöksége alatt a NASA Artemis programját is jóváhagyta, amely célja, hogy embereket küldjön vissza a Holdra, de a NASA rakétái, mint például a Space Launch System (SLS), késlekedtek és költségeik az egekbe szöktek. Ezzel szemben Musk SpaceX-e és Bezos Blue Originje újrahasználható, alacsony költségű Holdrakéták fejlesztésén dolgozik. Az OIG, a NASA ellenőrzési irodája szerint, a NASA minden egyes SLS indítása 4,1 milliárd dollárba kerül, míg a SpaceX Starship rakétarendszerének indítási költsége körülbelül 100 millió dollárra tehető. A verseny a milliárdosok között várhatóan felgyorsítja az innovációt és a költségek további csökkentését.

A NASA eddigi költségkezelési modellekkel kapcsolatos kritikák nem újkeletűek. A költségplusz szerződések, amelyek a nagy hagyományos űrvállalatoknak garantálják a fejlesztési költségek és a megállapodott profit kifizetését, nem ösztönzik a hatékonyság növelésére. Isaacman és Musk a NASA reformjára törekednek, hogy a költségek csökkentésével és a magánszektor bevonásával javítsák a helyzetet. A NASA projektmenedzsmentje sok esetben nem volt hatékony, és a költségvetési túllépések gyakoriak voltak.

Isaacman véleménye szerint az SLS „felháborítóan drága”, és a nagy űrvállalatokat gazdasági hatékonyságra ösztönzik, ami arra utal, hogy jelentős változások várhatók a NASA jövőjében. Azonban az ilyen változások bevezetése nem lesz egyszerű, mivel a NASA költségvetése a Kongresszus által szabályozott. A NASA projektek költségei eddig számos csodálatos felfedezést tettek lehetővé, és a világ megértését is gazdagították. A közeljövő kérdései közé tartozik, hogy milyen irányt vesz a NASA, és hogyan tudja a magánszektorral együttműködve újraértelmezni az űrkutatást.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cn93797z2dpo

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük