
A jövő űrutazása: Lehetséges, hogy a robotok felválthatják az űrhajósokat?
Karácsony estéjén egy autonóm űrhajó repült el a Nap mellett, közelebb, mint bármely más ember által készített objektum valaha. A NASA Parker Solar Probe nevű űrszondája a Nap felfedezésére indult, és arra volt kíváncsi, hogy a Nap hogyan befolyásolja a Föld űridőjárását. Ez a pillanat mérföldkő volt az emberiség számára, de nem emberi beavatkozás nélkül zajlott, mivel az űrszonda önállóan hajtotta végre előre programozott feladatait a Nap mellett, anélkül, hogy bármilyen kommunikációval rendelkezett volna a Földdel. Az elmúlt hat évtized során robotikus szondák indultak el a Naprendszer különböző pontjaira, olyan helyekre, ahová az emberek soha nem jutottak el. A Parker Solar Probe 10 napos útja alatt 1000 Celsius-fokos hőmérsékletet tapasztalt. Az autonóm űrhajók sikere – együtt a fejlett mesterséges intelligencia fejlődésével – felveti a kérdést, hogy milyen szerepet játszanak az emberek a jövő űrkutatásában. Egyes tudósok kétségbe vonják, hogy az emberi asztronautákra egyáltalán szükség lesz-e. Lord Martin Rees, az Egyesült Királyság csillagásza úgy véli, hogy a robotok fejlődése egyre inkább csökkenti az emberi űrutazás szükségességét. „Nem hiszem, hogy adófizetők pénzét kellene felhasználni emberek űrbe küldésére” – mondta. Kiemelte az emberi űrutazás kockázatait is, hozzátéve, hogy az emberek űrbe küldésének egyetlen oka a kalandvágy, amit inkább magánfinanszírozás keretében kellene megoldani.
Andrew Coates, a londoni Egyetem fizikusának véleménye is hasonló. „A komoly űrkutatás során sokkal jobban preferálom a robotikát. A robotok messzebbre eljutnak és több dolgot végeznek el” – mondta, hangsúlyozva, hogy a robotok gazdaságosabbak is, mint az emberek. Ahogy a mesterséges intelligencia fejlődik, a robotok egyre okosabbá válnak. De mit jelent ez a jövő űrhajós generációi számára? Vannak bizonyos funkciók, amelyeket az emberek az űrben el tudnak végezni, de a robotok, bármennyire is fejlettek, soha nem tudnak.
A robotikus űrhajók már minden bolygót meglátogattak a Naprendszerben, valamint számos aszteroidát és üstököst, míg az emberek eddig csak két helyszínre jutottak el: a Föld orbitális pályájára és a Holdra. Összesen körülbelül 700 ember járt az űrben, kezdve 1961-től, amikor Jurij Gagarin, a volt Szovjetunió űrhajósa lett az első kozmoszi felfedező. A legtöbben a Föld körüli pályán vagy alacsony pályás ugrások során jártak az űrben, mint például az amerikai Blue Origin cég New Shepard rakétájával. Dr. Kelly Weinersmith, a Rice Egyetem biológusa és a „Mars városról” szóló könyv társszerzője megjegyzi, hogy a presztízs mindig is fontos szerepet játszik az emberek űrben való jelenlétében. „Úgy tűnik, hogy ez egy nagyszerű módja annak, hogy megmutassuk, a politikai rendszerünk hatékony, és az embereink zseniálisak” – mondta.
Emellett az emberek kutatásokat és kísérleteket végeznek a Föld körüli pályán, például a Nemzetközi Űrállomáson, amelyek segítik a tudomány fejlődését. A robotok is hozzájárulhatnak a tudományos kutatáshoz, mivel olyan helyekre tudnak eljutni, amelyek az emberek számára elérhetetlenek, és eszközeiket felhasználva tanulmányozzák a légköröket és a felszíneket. „Az emberek sokkal sokoldalúbbak, és gyorsabban elérik a céljaikat, mint a robotok, de nagyon nehéz és költséges őket életben tartani az űrben” – mondta Dr. Weinersmith. Samantha Harvey Orbital című, 2024-es Booker-díjas regényében líraian fogalmaz: „A robotnak nincs szüksége hidratálásra, tápanyagokra, ürítésre, alvásra… Nem kíván és nem kér semmit.”
Bár a robotok előnyei nyilvánvalóak, vannak hátrányai is. Sok robot lassú és módszeres – például a Mars felszínén működő roverek alig 0,1 mph sebességgel haladnak. Dr. Ian Crawford, a londoni Egyetem bolygótudósa megkérdőjelezi, hogy a mesterséges intelligencia képes-e felülmúlni az embereket az új környezetek felfedezésében. „Nem hiszem, hogy tudjuk” – mondta. Ugyanakkor úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia algoritmusok hatékonyabbá tehetik a rovereket. A technológia szerepet játszhat az emberi űrutazás kiegészítésében azáltal, hogy felszabadítja az asztronautákat bizonyos feladatok alól, lehetővé téve számukra, hogy a fontosabb kutatásokra összpontosítsanak. Dr. Kiri Wagstaff, a NASA Jet Propulsion Laboratory volt munkatársa, elmagyarázta: „Az automatizálással a robotok elvégezhetik a monoton feladatokat, így az emberek fáradtság és figyelemvesztés nélkül dolgozhatnak.” Azonban a hatalmas mennyiségű energia szükséges az olyan rendszerek működtetéséhez, mint a nagy nyelvi modellek (LLM), amelyek képesek az emberi nyelv megértésére és generálására.
A NASA Valkyrie robotja, amelyet az űrben végzett feladatok elvégzésére terveztek, egy másik példa a robottechnológia fejlődésére. A Valkyrie 300 font súlyú és 6 láb 2 hüvelyk magas, és egyre több emberhez hasonló géphez hasonlít, amelyek szupererőkkel bírnak. A NASA Robonautja volt az első humanoid robot, amelyet űrben való használatra terveztek, és olyan feladatokat látott el, amelyeket korábban emberek végeztek. A Robonaut különlegesen tervezett kezei lehetővé tették számára, hogy az asztronauták által használt eszközöket használja, és bonyolult feladatokat végezzen, amelyeket más robotrendszerek nem tudtak elvégezni. A Robonaut egy későbbi modellje 2011-ben a Discovery űrsiklón érkezett a Nemzetközi Űrállomásra, ahol a karbantartásban és az összeszerelésben segédkezett.
Dr. Shaun Azimi, a NASA Johnson Űrközpontjának ügyvezetője szerint a robotok segíthetnek az élőhelyek biztosításában, amikor az emberek nincsenek jelen. „Ha egy alkatrészt kell cserélni vagy egy napenergiát termelő panelt tisztítani, azt robotikusan is meg lehet oldani” – mondta. Az autonóm robotok, mint például a NASA Curiosity roverje, amely a Mars Gale-kráterét felfedezi, már saját döntéseket hoznak és végzik el tudományos feladataikat emberi irányítás nélkül. „A rover képes képeket készíteni, és a tudományos prioritásoknak megfelelően keresni a megfelelő köveket” – mondta Dr. Wagstaff. „A rover képes elvégezni a méréseket és visszak

