Veszélyben a mesebeli görög sziget: egy hatalmas vulkánkitörés fenyegetése
Santorini, a gyönyörű görög sziget, a világ egyik legismertebb turisztikai célpontja, amely évente több millió látogatót vonz. A sziget lenyűgöző fehér falvai, a gyros éttermek és a festői szőlőültetvények mellett azonban nemcsak a szépség rejlik, hanem egy hatalmas vulkáni kráter is, amelynek mélyén a föld mélyén rejtőzik a következő potenciális veszély. A kutatók most először próbálnak rájönni arra, milyen mértékben fenyegetheti a szigetet egy újabb vulkánkitörés. A BBC News stábja a brit királyi kutatóhajón, a Discovery-n tartózkodott, hogy nyomokat keressenek a vulkáni aktivitásról.
Santorini lakosságának közel fele elhagyta a szigetet, amikor egy sor földrengés rázta meg a területet. Ez a helyzet figyelmeztető jele volt annak, hogy a sziget alatt két tektonikus lemez mozog, ami bármikor újabb vulkáni aktivitást okozhat. Isobel Yeo professzor, a brit Nemzeti Óceánográfiai Központ szakértője vezeti a kutatási küldetést. A világ vulkánjainak körülbelül kétharmada víz alatt található, de ezek megfigyelése rendkívül korlátozott. „Olyan, mintha a ‘szem elől eltűnik, elfelejtődik’ elv érvényesülne a veszélyeik megértésében” – mondja Isobel, miközben a hajó fedélzetén figyeli, ahogy két mérnök egy autó méretű robotot emel ki a hajó oldalából.
A kutatás célja, hogy megértsék, milyen típusú szeizmikus aktivitás jelezheti, hogy a vulkánkitörés közeledik. Santorini legutóbbi kitörése 1950-ben történt, de 2012-ben is volt egy „nyugtalansági időszak”, amikor a magma beáramlott a vulkán kamrájába, és a sziget „megnőtt”. Isobel hangsúlyozza, hogy a víz alatti vulkánok képesek rendkívül nagy és pusztító kitörésekre. „Ha megszoktuk a kisebb kitöréseket, akkor hamis biztonságérzetben élünk. Feltételezzük, hogy a következő is hasonló lesz – de ez nem biztos” – figyelmeztet.
A kutatás során a hajó alatt 300 méter mélyen forró gőzölgő nyílások találhatók, amelyek élénk narancssárga világot alkotnak a tengerfenéken. „Több ismeretet szerzünk néhány bolygó felszínéről, mint ami a föld alatt van” – mondja Isobel. A robot, amely a tengerfenékre merül, különféle folyadékokat és gázokat gyűjt, valamint kőzetdarabokat. Ezek a hidrotermális nyílások a vulkánok közelében gyakran megtalálhatók, és a kutatók célja, hogy feltérképezzék a hidrotermális rendszert. Isobel elmondja, hogy ez nem olyan, mint a szárazföldi térképezés, mivel a föld belsejébe kell benézniük.
A Discovery hajó a Santorini kalderáját vizsgálja, és Kolombo, a környék másik jelentős vulkánja felé tart. Bár a két vulkán nem várhatóan fog kitörni a közeljövőben, a tudósok számára ez csupán idő kérdése. A kutatási expedíció célja adatgyűjtés és geohazards térképek készítése, amelyeket Görögország Polgári Védelmi Ügynöksége számára készítenek. Paraskevi Nomikou professzor, aki a kormány vészhelyzeti csoportjának tagja, elmondta, hogy ő maga Santoriniról származik, és gyermekként hallgatta nagyszülője történeteit a múltbéli földrengésekről és kitörésekről. „Ez a kutatás nagyon fontos, mert tájékoztatni fogja a helyieket arról, hogy mennyire aktívak a vulkánok, és feltérképezi azokat a területeket, amelyek belépése tilos lesz egy kitörés idején” – mondja.
A kutatás költségei rendkívül magasak, ezért Isobel éjjel-nappal kísérleteket végez, miközben a tudósok 12 órás műszakokban dolgoznak. John Jamieson, a kanadai Newfoundland Memorial University professzora megosztja velünk a nyílásokból kinyert vulkáni sziklákat. „Ne ezt emeld fel” – figyelmeztet, „tele van arzénnal.” A vulkáni kőzetek történetet mesélnek a belsejében lévő folyadékról, hőmérsékletről és anyagról. A kutatás szíve egy sötét hajózási konténer, ahol négy ember figyeli a falra szerelt képernyőket. Két mérnök joystick segítségével irányítja az alatti robotot, miközben Isobel és Paraskevi elméleteket osztanak meg a robot által talált folyadékról.
A legutóbbi földrengés-válság Santorini lakóinak sebezhetőségét és a turizmusra való támaszkodásukat világosan megmutatta. Miközben a szárazföldön a fotós Eva Rendl találkozik velem, elmondja, hogy amikor a februári földrengések hulláma érkezett, ő és lánya elhagyták a szigetet. „Nagyon ijesztő volt, ahogy egyre intenzívebb lett” – mondja. Visszatért, de a vállalkozása lassan halad. „Az emberek lemondták a foglalásokat” – mondja. Santorini továbbra is álomcél marad, és a turisták, mint például a frissen házasodott pár, a vulkáni kockázatok ellenére is megtalálják a módját, hogy élvezzék a sziget varázsát.
Ezeket is érdemes megnézni
Spontán terhesség 45 felett: csoda vagy kockázat?
Meddig fogyasztható a tojás biztonságosan?
