Trump vámjai: Dél-Amerika nyerhet rajta?
Donald Trump, az Egyesült Államok volt elnöke, nemrégiben bejelentette, hogy milyen kereskedelmi vámtételek várnak a világ különböző országaiban. E bejelentés nyomán Dél-Amerika országai megkönnyebbülten sóhajtottak fel, hiszen a kontinens tizenkét államából tíz a legalacsonyabb, 10%-os vámtételt kapta. Csak Guyana és Venezuela számított kezdetben hátrányos helyzetűnek, mivel 38%-os és 15%-os vámtételekkel sújtották őket, azonban ezek a vámtételek később 10%-ra csökkentek. Trump döntését, miszerint 90 napra felfüggeszti a megemelt vámtételeket a legtöbb ország számára, üdvözölték a dél-amerikai vezetők. Kivételt képezett Kína, amelyre 145%-os vámtételt vetettek ki, míg Kanadának és Mexikónak 25%-os vámtételekkel kellett szembenéznie egyes exportok esetében.
A megfigyelők, akik ezt a helyzetet Dél-Amerika győzelmeként értékelik, úgy vélik, hogy a magasabb amerikai vámtételek Kínára, valamint Kanadára és Mexikóra vonatkozóan vonzóbbá tehetik a dél-amerikai árukat az Egyesült Államokban és világszerte. Bár ez a gondolat logikusnak tűnik, a helyzet ennél összetettebb, hiszen Dél-Amerika is ki van téve a globális kereskedelmi instabilitásnak. A régió gazdasági helyzete sok szempontból kedvező, hiszen gazdag nyersanyagokban. A legnagyobb gazdaságai, mint Brazília és Argentína, fontos szója- és kőolaj-exportőrök, míg Brazília vasércet is exportál, amely acélgyártásra szolgál.
A kínai árukra kivetett amerikai tarifák és a Kína által az Egyesült Államok importjaira alkalmazott megtorló tarifák új lehetőségeket teremthetnek a dél-amerikai exportőrök számára. Például Brazília növelheti mezőgazdasági exportját Kínába, hogy pótolja a korábban az Egyesült Államokból érkező szállítmányokat. Kína már most is Brazília legnagyobb exportpiaca, a második helyen az Egyesült Államok áll. E téren már volt példa a fordulatra: amikor Trump először kivetett vámokat Kínára, Kína néhány nyersanyag beszerzését az Egyesült Államoktól Brazíliába irányította, ezzel növelve a brazil szójaexportot. A 2025-ös brazil szója-aratás szempontjából sokan reménykednek abban, hogy ez a tendencia megismétlődik.
Frederico D’Avila, egy brazil farmer és volt politikai szereplő, aki a korábbi elnök, Bolsonaro híve, azt nyilatkozta, hogy Trump első hivatali időszaka „kiváló volt a brazil mezőgazdaság számára”, mivel „Trump vámtarifái kedveztek nekünk”. Ezzel szemben Juan Carlos Hallak, a Buenos Aires-i Egyetem nemzetközi közgazdaságtan professzora arra figyelmeztet, hogy a „bilaterális akadályok” emelése nem feltétlenül eredményez pénzügyi nyereséget az eladók számára, mivel az árakat globálisan alakítják. Szerinte a dél-amerikai országok nem számíthatnak jelentős pénzügyi haszonra Trump intézkedései miatt, csupán különböző vásárlókra.
Más iparágak Dél-Amerikában szintén remélik, hogy Trump döntései révén nőhet a globális eladásaik mennyisége, mivel más országok kevesebbet vásárolnak az Egyesült Államoktól. Például a brazil húsipar elnöke, Luiz Inácio Lula da Silva nemrégiben Japánban járt, abban a reményben, hogy megnyithatja a japán piacot a brazil húsexport előtt. Jelenleg Japán a marhahúsának 40%-át az Egyesült Államoktól szerzi be, de miután Trump 24%-os tarifával fenyegette meg az országot, Tokió valószínűleg inkább Dél-Amerikától vásárol majd.
Brazília kávétermelése is kedvező helyzetben van, hiszen a világ legnagyobb kávétermelője, míg Vietnám, Indonézia és Kolumbia a következő helyeken áll. Trump kezdetben Vietnámra 46%-os, Indonéziára pedig 32%-os tarifát vetett ki. Ha ezek a tarifák júliusban visszakerülnek, a két ország kávéja jelentősen drágább lesz az Egyesült Államokban, ami előnyös helyzetbe hozhatja a brazil és kolumbiai kávét.
Mindeközben a brazil cipőgyártók is megnövekedett exportlehetőségekkel szembesülhetnek, mivel Trump magas tarifákat szabott meg a kínai exportokra. Jelenleg Kína a világ legnagyobb cipőgyártója, míg Brazília az ötödik helyen áll. Az indiai cipőgyártókra 26%-os tarifát vetettek ki, ami tovább növelheti Brazília versenyképességét a piacon.
Uruguay új elnöke, Yamandú Orsi is megjegyezte, hogy Trump tarifái segítik közelebb hozni az Európai Unió és a Mercosur országok közötti kereskedelmi megállapodást. Szerinte „Európának most már kevés választása van, mint hogy némileg csökkentse az igényeit”, miközben partnereit próbálja diverzifikálni.
A fenti lehetőségek mellett azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni a kockázatokat sem. A 10%-os tarifa is tarifa, és még a kedvezőbb helyzetű országok is szembesülhetnek a csökkenő amerikai kereslettel, ha az árak emelkednek. Ez különösen érvényes olyan importokra, amelyek versenyeznek az amerikai belföldi termelésekkel, mint például az olaj, szója, réz, vasérc, arany és lítium. Az Egyesült Államok ráadásul az alumíniumra és acélra is 25%-os vámtételeket vetett ki minden országból, ami szintén hátrányos helyzetet teremthet a brazil és argentin termelők számára.
A globális árupiaci volatilitás, amelyet Trump vámháborúi okoznak, szintén aggasztó. A réz ára például 17 hónapos mélypontra süllyedt április elején, ami a chilei és perui gazdaságokat érintheti, ahol a réz a legfontosabb exportcikk. Eduardo Levy Yeyati, az argentin központi bank korábbi vezető közgazdásza a nyersanyagárak és a globális kereslet hatását „komoly hátráltató tényezőnek” tartja Dél-Amerika számára.
A jövőre nézve Yeyati megjegyzi, hogy ha Brazília és Argentína valóban jelentős növekedést tapasztal az Egyesült Államokba irányuló exportjaikban, az akár magasabb vámtételekhez is vezethet Trump részéről. Végül is Trump célja a hazai termelés ösztönzése, nem pedig más országok importjainak növelése. Yeyati szerint Trump valószínűleg nem lenne boldog, ha Dél-Amerika több árut exportálna Kínába, és elképzelhető, hogy nyomást gyakorolna Latin-Amerikára, hogy csökkentse Kína befolyását a térségben.
Összességében Trump tarifáinak Dél-Amerikára gyakorolt hatása nem egyszerűen „győzelem” vagy „veszteség”, hanem egy rendkívül összetett helyzet
Ezeket is érdemes megnézni
Spórolási tanácsok, amikkel könnyen csökkentheted kiadásaidat
Örményország kísérlete a Kaukázus Silicon Valley-jének megteremtésére
