Trump vámjai: Dél-Amerika nyerhet rajta?
Donald Trump nemrégiben bejelentette, hogy az Egyesült Államok milyen szintű kereskedelmi vámokat vezet be a világ különböző országaival szemben, ami jelentős hatással volt a dél-amerikai országokra. A kontinens tizenkét államából tíz enyhe, 10%-os vámot kapott, míg Guyana és Venezuela kezdetben magasabb, 38% és 15% vámokat kaptak, amelyeket később szintén csökkentettek 10%-ra. Trump döntése, hogy 90 napra felfüggeszti a magasabb vámokat, lehetőséget biztosít a dél-amerikai országok számára, hogy fellélegezzenek. Kivételként említendő Kína, amely 145%-os vámot kapott, valamint Kanada és Mexikó, amelyek továbbra is 25%-os vámokkal szembesülnek egyes amerikai exportok esetében.
A megfigyelők, akik ezt a helyzetet a dél-amerikai országok győzelmeként értékelik, azt állítják, hogy az Egyesült Államok által Kínára, valamint Kanadára és Mexikóra kivetett magas vámok vonzóbbá tehetik a dél-amerikai termékeket az amerikai és globális vásárlók számára. Ugyanakkor ez a nézőpont leegyszerűsíti a globális kereskedelemben tapasztalható szélesebb körű instabilitást, amelynek a dél-amerikai országok is ki vannak téve. A kontinens gazdag nyersanyagokban, és a legnagyobb gazdaságai, Brazília és Argentína, jelentős szója- és kőolaj-exportőrök, valamint Brazília esetében vasérc is szerepel a listán, amely a vas gyártásához szükséges alapanyag.
A Trump által Kínára kivetett magas vámok és a Kína által az Egyesült Államok termékeire visszavágó válaszvámok lehetőségeket teremthetnek a dél-amerikai exportőrök számára. Például Brazília növelheti mezőgazdasági exportjait Kínába, hogy pótolja az Egyesült Államokból származó korábbi szállítmányokat. Kína már most is Brazília legnagyobb exportpiaca, a második helyet pedig az Egyesült Államok foglalja el. A helyzet nem példa nélküli, hiszen amikor Trump első ciklusában vámokat vetett ki Kínára, Kína egyes nyersanyag-vásárlásokat az Egyesült Államoktól Brazíliába helyezett át, ezzel növelve a brazil szójaexportot.
A brazil mezőgazdaság szempontjából kedvező előrejelzések vannak, hiszen a 2025-ös brazil szója betakarítás most zajlik, és sokan remélik, hogy a korábbi sikerek megismétlődnek. Frederico D’Avila, egy farmer és volt politikai személyiség, aki Bolsonaro volt elnökhöz köthető, azt mondja, hogy Trump első ciklusa „kiváló volt a brazil mezőgazdaság számára”, mivel „Trump vámjai abban az időszakban kedveztek nekünk”. Ugyanakkor Juan Carlos Hallak, a Buenos Aires-i Egyetem nemzetközi gazdaságtan professzora arra figyelmeztet, hogy a „bilaterális akadályok” emelése a nyersanyagok esetében leginkább azt befolyásolja, hogy „ki kinek ad el”, és nem a pénzügyi nyereségeket a szállítók számára, mivel az árakat globálisan határozzák meg.
A dél-amerikai országok más ágazatai is reménykednek abban, hogy Trump döntései révén nagyobb globális eladásokat érhetnek el, ahogy más országok csökkentik az Egyesült Államoktól való vásárlásaikat. Például a brazil húsipar elnöke, Luiz Inácio Lula da Silva nemrégiben Japánban járt, remélve, hogy megnyithatja a japán piacot a brazil húsexport számára, mivel Japán jelenleg a húsának 40%-át az Egyesült Államoktól vásárolja. Trump korábban 24%-os vámot helyezett kilátásba Japánra, ami arra ösztönözheti Tokiót, hogy több húst vásároljon Dél-Amerikából.
A kávé- és lábbeliipar is versenyelőnyhöz juthat az ázsiai riválisaikkal szemben az amerikai piacon. Brazília a világ legnagyobb kávétermelője, míg Vietnam, Indonézia és Kolumbia követi. Trump kezdetben 46%-os vámot vetett ki Vietnámra és 32%-ot Indonéziára. Ha ezek a magasabb vámok júliusban visszaállításra kerülnek, a két ország kávéja jelentősen drágábbá válik az Egyesült Államokban, ami kedvező helyzetbe hozhatja a brazil és kolumbiai kávét, amelyek már most is a fő szállítók.
A brazil cipőgyártók is több exportot várhatnak az Egyesült Államok felé, mivel Trump magas vámokat szabott ki a kínai exportokra. Jelenleg Kína a világ legnagyobb cipőgyártója, míg Brazília az ötödik helyen áll. Az Egyesült Államok kezdetben Indiának 26%-os vámot állapított meg, ami szintén befolyásolhatja a globális piacokat.
Uruguay új elnöke, Yamandú Orsi is megjegyezte, hogy Trump vámjai elősegítik a kereskedelmi megállapodás létrejöttét az EU és Dél-Amerika Mercosur-blokkjával, mivel Európa most már „kevés választása van, mint hogy kissé csökkentse az igényeit” a tárgyalások során, miközben keresi a diverzifikált kereskedelmi partnereket.
Bár sok lehetőség látszik a dél-amerikai országok előtt, a helyzet távolról sem egyszerű. A 10%-os vám is jelentős lehet, mivel az alacsonyabb vámmal rendelkező országok is csökkentett kereslettel szembesülhetnek, ha az árak emelkednek. Ez különösen igaz azoknál az importokra, amelyek versenyeznek az amerikai hazai termeléssel, mint például az olaj, szója, réz, vasérc, arany és lítium. Az Egyesült Államok a világ valamennyi országából érkező alumínium- és acélimportokra is 25%-os vámot vetett ki, amely Brazíliát és Argentínát is érinti.
A jövőre nézve nehezen megjósolható, hogy a dél-amerikai országok számára a globális kereslet és az árak alakulása milyen hatással lesz, hiszen Trump célja a hazai termelés növelése, nem pedig a külföldi importok előnyben részesítése. Az értékelések szerint, ha Brazília és Argentína jelentős növekedést tapasztal az Egyesült Államokba irányuló exportjukban, Trump akár magasabb vámokat is kivethet rájuk, hogy megakadályozza a külföldi importok növekedését.
Ezeket is érdemes megnézni
A kormány nem veszi komolyan a klímaváltozást – tanácsadók figyelmeztetnek
Újra kell építeni a kereskedelmet az EU-val, figyelmeztet a brit bank vezetője
