Titanic felfedezés: Új részletek a hajó végső óráiról

A Titanic katasztrófája évtizedeken át foglalkoztatta a történelem iránt érdeklődőket, és most egy új digitális szkennelési technológia révén még több információt nyerhetünk a legendás óceánjáró végső óráiról. A teljes méretű digitális másolat lehetővé tette, hogy részletesebb képet kapjunk arról, hogyan is történt a hajó elsüllyedése, amely 1912 áprilisában több mint 1,500 ember életét követelte. A kutatók által végzett elemzés során a Titanic 3D-s másolatán keresztül megerősítést nyert, hogy a hajó a jéghegynek ütközve, rendkívül erőszakosan szakadt ketté.

A szkennelés során a hajó egyik kazánházát is megvizsgálták, amely megerősítette a túlélők beszámolóit. Az ott dolgozó mérnökök az utolsó pillanatokig fáradhatatlanul próbálták megőrizni a hajó világítását, hogy ezzel segítsenek a legénységnek a mentőcsónakok biztonságos vízre bocsátásában. A kutatók megállapították, hogy a hajótestben keletkezett lyukak, amelyek mérete körülbelül egy A4-es lapnak felel meg, hozzájárultak a Titanic tragédiájához. Parks Stephenson, a Titanic szakértője elmondta, hogy a hajó az utolsó túlélő szemtanúja a katasztrófának, és még mindig sok történetet tud elmondani.

A kutatások során a National Geographic és az Atlantic Productions közös dokumentumfilmje, a „Titanic: The Digital Resurrection” alapján készült a digitális másolat. A Titanic roncsai az Atlanti-óceán 3,800 méteres mélységében fekszenek, ahol víz alatti robotok segítségével térképezték fel a területet. Több mint 700,000 képet készítettek, hogy létrehozzák a „digitális ikert”, amelyet 2023-ban a BBC News mutatott be először a nyilvánosságnak. Mivel a roncs hatalmas és a mélyben sötétség borítja, a mélytengeri merülések során csak részleteket tudtunk megfigyelni. A digitális szkennelés azonban lehetővé tette, hogy a Titanic teljes körképet kapjunk.

A hajó orra szinte függőlegesen áll a tengerfenéken, mintha csak folytatná az útját, míg a hajó farát 600 méterre található toronydarabként láthatjuk, amely az ütközés következtében keletkezett. A kutatók új térképezési technológiája lehetőséget ad arra, hogy más szemszögből vizsgálhassák a Titanicot. Stephenson ezt egy bűncselekmény helyszínéhez hasonlította, ahol fontos, hogy a bizonyítékokat a megfelelő kontextusban lássuk.

A szkennelés során új részleteket is felfedeztek, például egy portholt, amely valószínűleg a jéghegy által történt ütközés következményeként sérült meg. Ez összhangban van a túlélők beszámolóival, miszerint a jég a kabinokba is bejutott a baleset során. A Titanic hatalmas kazánházának vizsgálata során kiderült, hogy a kazánok egy része homorú, ami arra utal, hogy még mindig működtek, amikor a hajó a víz alá merült. A hajó farán felfedeztek egy nyitott szelepet is, ami jelezheti, hogy a gőz még mindig áramlott az elektromosságot termelő rendszerbe.

A kutatók Joseph Bell vezetésével dolgozó mérnökökről is beszéltek, akik a hajó süllyedése során is a kazánok táplálásával foglalkoztak. Bár mindannyian életüket vesztették a katasztrófa során, hősies tetteik sok ember életét mentették meg. Stephenson hangsúlyozta, hogy a mérnökök tevékenysége lehetővé tette, hogy a legénység biztonságosabban indíthassa el a mentőcsónakokat, így a világítás biztosította, hogy a káosz közepette is legyen némi fény.

A kutatások során végzett számítógépes szimulációk újabb betekintést nyújtottak a Titanic süllyedésébe. A kutatók részletes struktúráját modellezték a hajónak, figyelembe véve annak sebességét, irányát és helyzetét, hogy előre jelezhessék a jéghegy ütközésének következményeit. A szimuláció azt mutatta, hogy a hajó csak egy pillanatra érintette a jéghegyet, de ennek következtében egy sor lyuk keletkezett a hajótestén.

A Titanic tervezésekor úgy vélték, hogy a hajó elsüllyeszthetetlen, mivel akár négy vízálló rekesz is elárasztható anélkül, hogy süllyedés következne be. Azonban a szimuláció megállapította, hogy a jéghegy által okozott kár hat rekeszt érintett. A különbség a Titanic süllyedése és megmaradása között csupán néhány centiméteres lyukakon múlott, amelyek hosszú szakaszon eloszlatva helyezkedtek el, így a víz lassan, de biztosan beáramlott a hajóba, végül elárasztva a rekeszeket.

A roncs alatti terület felfedezése számos személyes tárgyat is felfedett, amelyek a Titanic utasainak maradványai. A digitális szkennelés új nyomokat ad a 1912-es hideg éjszaka eseményeinek megértéséhez, de a szakértőknek évekbe telik, hogy alaposan elemezzék a 3D-s másolat minden részletét. Stephenson megjegyezte, hogy a Titanic minden alkalommal csak kis részleteket oszt meg velünk, ezzel fenntartva az érdeklődést a hajó iránt.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cwy6gjwd0g6o