Aszteroida, amely az élet építőelemeit rejti, állítják a tudósok
A Bennu nevű aszteroida szemcsés porában felfedezték az élet kémiai építőelemeit – derül ki a legújabb elemzésekből. Az űrkőzet mintáit egy NASA űrhajó gyűjtötte össze és hozta vissza a Földre, és ezek a minták gazdag ásványi anyagokban és több ezer szerves vegyületben bővelkednek. Az elemzések során azonosítottak többek között aminosavakat, amelyek a fehérjék építőkövei, valamint nukleobázisokat, amelyek a DNS alapvető összetevői. Ez nem jelenti azt, hogy valaha élet létezett a Bennun, azonban megerősíti azt a teóriát, miszerint az aszteroidák szállították ezeket a létfontosságú összetevőket a Földre, amikor milliárd éve összeütköztek bolygónkkal. A tudósok úgy vélik, hogy ezek az összetevők más világokhoz is eljuthattak a Naprendszerünkben.
Sara Russell professzor, a londoni Természettudományi Múzeum kozmikus ásványtani szakértője elmondta: „Amit megtudtunk, az lenyűgöző. Ez mesél az eredeteinkről, és lehetővé teszi, hogy válaszoljunk a legnagyobb kérdésekre arról, hol kezdődött az élet. Ki ne akarna tudni arról, hogyan indult el az élet?” Az eredményeket két tanulmányban publikálták a Nature és a Nature Astronomy folyóiratokban. A Bennu mintáinak begyűjtése a NASA egyik legmerészebb küldetése volt. Az Osiris Rex nevű űrszonda kinyitotta robotkarját, hogy összegyűjtse a 500 méter átmérőjű aszteroida egy részét, majd egy kapszulába zárva visszajuttatta a Földre 2023-ban. Körülbelül 120 gramm fekete port gyűjtöttek össze, amelyet tudósok világszerte megosztottak. Bár ez elsőre nem tűnik soknak, a minták kincseknek bizonyultak. Russell professzor megjegyezte: „Minden egyes szemcse újabb információt árul el nekünk a Bennuról.” A kutatás során az aszteroida mintáiból körülbelül egy teáskanálnyi anyagot küldtek el az Egyesült Királyság tudósainak.
Az új kutatások azt mutatják, hogy az űrkőzet gazdag nitrogén- és szénvegyületekben. Ezek közé tartozik a Föld életében használt 20 aminosav közül 14, valamint a DNS-t alkotó négy gyűrűs molekula: adenint, guanint, citozint és timint is azonosították. A tanulmány egy sor ásványt és sót is felfedezett, ami arra utal, hogy víz valaha jelen volt az aszteroidán. Emellett ammóniát is találtak a mintákban, amely fontos a biokémiai reakciókhoz. Néhány ilyen vegyületet korábban már észleltek a Földre zuhant űrkőzetekben, ám másokat most először sikerült azonosítani. Russell professzor megjegyezte: „Hihetetlen, mennyire gazdag. Tele van olyan ásványokkal, amelyeket eddig még nem láttunk meteoritokban, és ezeknek az összetevőknek a kombinációja is új számunkra. Nagyon izgalmas volt tanulmányozni.”
Ez a legújabb kutatás tovább növeli azt a bizonyítékot, amely szerint az aszteroidák vizet és szerves anyagokat hoztak a Földre. Ashley King doktor, a Természettudományi Múzeum munkatársa elmagyarázta: „A korai Naprendszer valóban zűrzavaros volt, és milliók repkedtek olyan aszteroidák, mint a Bennu.” A teória szerint ezek bombázták a fiatal Földet, megtermékenyítve bolygónkat azokkal az összetevőkkel, amelyekből a tengerek kialakulhattak, és lehetővé tették az élet megjelenését. Azonban a Föld nem volt az egyetlen világ, amelyet űrkőzetek értek el. Aszteroidák más bolygókkal is ütköztek.
King doktor kiemelte: „A Föld egyedülálló, hiszen eddig csak itt találtunk életet, de tudjuk, hogy az aszteroidák folyamatosan szállították ezeket az összetevőket, a szén- és vízmolekulákat a Naprendszeren belül.” Jelenleg egy kulcsfontosságú kérdés, amit a tudósok próbálnak megérteni, az, hogy ha megfelelő körülmények állnak fenn, akkor miért van élet a Földön, és vajon más bolygókon is találhatunk-e életet. Ez a kérdés a jövőbeni kutatások középpontjában áll. A Bennuból visszahozott porral évtizedek kutatása vár még ránk, és számos más terület a kozmikus szomszédságunkban továbbra is felfedezésre vár.

