Apple növeli India gyárépítési reményeit, de az amerikai-kínai megállapodás mindent keresztülhúzhat

India régóta vágyik arra, hogy a világ gyárává váljon, és most, hogy a közelmúltban némi előrelépést mutatott e téren, új kihívásokkal kell szembenéznie. A közelmúltban Washington és Peking bejelentette a kereskedelmi kapcsolatok „újraindítását”, ami megkérdőjelezheti India ambícióját, hogy Kínát helyettesítse a globális gyártási központ szerepében. Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump, a múlt héten drámai módon csökkentette a Kínára kivetett vámokat 145%-ról 30%-ra, míg India esetében ez a szám 27% volt. Ez a változás, a két ország közötti megállapodás következményeként, vezethet ahhoz, hogy a gyártási beruházások, amelyek Kínából Indiába irányultak, „megállhatnak” vagy akár „visszatérhetnek” Kínába – figyelmeztetett Ajay Srivastava, a delhi Global Trade Research Institute (GTRI) szakértője. Szerinte India alacsony költségű összeszerelő sorai talán életben maradhatnak, de az értéknövelő növekedés veszélyben van.

Ez a megváltozott hangulat éles ellentétben áll Delhi korábbi optimizmusával, amikor az Apple bejelentette, hogy az Egyesült Államokba szánt iPhone-ok többségének gyártását Kínából Indiába helyezi át. Noha ez a lépés még megvalósulhat, Trump elnök már figyelmeztette az Apple vezérigazgatóját, Tim Cookot, hogy ne építsenek Indiában gyárat, mivel India „a világ egyik legmagasabb vámú országai közé tartozik”. Shilan Shah, a Capital Economics közgazdásza, a megállapodás bejelentése előtt úgy nyilatkozott, hogy India jól pozicionált ahhoz, hogy alternatív szállítója legyen Kínának az Egyesült Államok számára, hiszen India exportjának 40%-a hasonló termékekből áll, mint amilyeneket Kína is szállít. A legfrissebb felmérések szerint az indiai gyártók máris jelezték, hogy megkezdik a kínai gyártók által hátrahagyott űr betöltését, hiszen új exportmegrendelések érkeztek, amelyeket 14 éve nem látott magasságokban mértek.

A japán Nomura brókerház is beszámolt arról, hogy növekvő „anektodikus bizonyítékok” vannak arra, hogy India nyertesként kerülhet ki a „kereskedelem elterelése és az ellátási láncok áthelyezése” révén, különösen az elektronikai, textil- és játékgyártás területén. Néhány elemző úgy véli, hogy a Peking és Washington közötti kereskedelmi „újraindítás” ellenére a Kína és az Egyesült Államok közötti stratégiai leválás hosszú távon India számára kedvező lehet.

Narendra Modi kormánya fokozottan nyitott a külföldi cégek irányába, miután évekig protekcionista politikákat folytatott, ami kedvező széljárást teremthet. India és az Egyesült Államok egy kereskedelmi megállapodásról is tárgyal, amely lehetőséget adhat a harmadik legnagyobb ázsiai gazdaság számára, hogy kihasználja a „Kína exodusát”. India mostanában aláírt egy kereskedelmi megállapodást az Egyesült Királysággal, amely jelentősen csökkentette a vámokat védett szektorokban, például a whiskey és az autók esetében. Ez egy kis ízelítőt ad arról, hogy milyen engedményeket tehet Delhi Trumpnak az India és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi tárgyalások során.

Mindazonáltal a helyzetet körültekintően kell kezelni. Kína újra versenyben van, és a vállalatok nem zárják ki más ázsiai versenytársakat sem, mint például Vietnámot. A Nomura közgazdászai figyelmeztettek arra, hogy India számára ahhoz, hogy kihasználja ezt a lehetőséget, a vámok eltérítését komoly üzleti környezetjavító reformokkal kell kiegészítenie. Az indiai üzleti környezet évek óta frusztrálja a külföldi befektetőket, és megállította az indiai gyártás növekedését, hiszen a GDP-hez való hozzájárulásuk mindössze 15% körül stagnál évtizedek óta. A Modi-kormány által bevezetett intézkedések, mint például a Termeléshez Kapcsolt Juttatási (PLI) program, csak korlátozottan segítették elő ezt a számot. A Niti Aayog, a kormány kutatóintézete is elismerte, hogy India „korlátozott sikereket” ért el a Kínából elvándorló befektetések vonzásában.

Az indiai ipar másik aggasztó problémája az, hogy India továbbra is nagymértékben függ Kínától az elektronikai termékekhez szükséges nyersanyagok és alkatrészek beszerzésében. Ez korlátozza Delhi képességét, hogy teljes mértékben kihasználja az ellátási láncok áthelyezését. Az Apple például az Egyesült Államokban értékesített iPhone-onként több mint 450 dollárt keres, míg India kevesebb mint 25 dollárt kap az értékesítésből, annak ellenére, hogy az egész 1000 dollárt indiai exportként számolják el. Az egyszerű összeszerelés nem elegendő ahhoz, hogy India jelentős részesedést szerezzen, hacsak az Apple és beszállítói nem kezdenek el helyben alkatrészeket gyártani és magasabb értékű munkát végezni.

A GTRI szakértője szerint az így létrejött munkahelyek nem is feltétlenül magas színvonalúak. A Nokia például 2007-ben gyárat alapított Chennaiban, ahol a beszállítók együtt költöztek, míg manapság a legtöbb okostelefon-gyártó főként importálja az alkatrészeket, és inkább a vámcsökkentésre összpontosítanak, mintsem hogy indiai ellátási láncokat építenének ki. Végül pedig aggodalomra ad okot, hogy a kínai exportálók megpróbálhatják India révén újrairányítani termékeiket az Egyesült Államokba. India nem zárkózik el ettől az ötlettől, habár ez kockázatos lehet. Az ország legfőbb gazdasági tanácsadója tavaly azt nyilatkozta, hogy India vonzza a kínai vállalatokat, hogy exportorientált gyárakat létesítsenek, ezzel erősítve a helyi gyártást – ami elismeri, hogy a saját iparpolitikai intézkedések eddig nem hozták meg a várt eredményeket.

Mindezek alapján látható, hogy India még mindig távol áll attól, hogy megvalósítsa gyártási álmát. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az alacsony költségek csökkentése, a logisztikai problémák megoldása és a szabályozási környezet stabilizálása elengedhetetlen ahhoz, hogy India a világ gyárává válhasson. Az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi „újraindítás” inkább a kármentésről szól, semmint hosszú távú megoldásról, és India-nak hosszú távú stratégiát kell kidolgoznia, különben könnyen a háttérbe szorulhat.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cly34p1jwvgo